2013. október 10., csütörtök

A szenvedély vállalati kultúrájának kialakítása


Kigyomlálják, aki nem oda való
A legértékesebb vagyontárgy a világon az emberek szenvedélye – állítja Paul Alofs tavaly megjelent Passion Capital c. könyvében. Leírja, hogy Ken Thomson milyen, hosszú távon fenntartható, szenvedélyen alapuló vállalati kultúrát alakított ki a kanadai Thomson Corporation elnökeként. Amit még nem árt tudni Ken Thomsonról, hogy 2006-os halálakor Kanada leggazdagabb embere volt, a Forbes világlistáján pedig a kilencedik.

Nyolc hozzávalóját párolták le az efféle kultúra kialakításának. Nagy meglepetés nem fog érni senkit:

1. Megfelelő embereket vesznek fel, de nem a hagyományos logikával. Elsősorban a szenvedélyt és az elkötelezettséget nézik, aztán a tapasztalatokat, és csak végül a papírokat.

2. Olyan kommunikációs gyakorlatot alakítanak ki, ahol a vezetők rendszeresen leülnek az embereikkel megbeszélni, hogy mi megy jól és min kell javítani. Bizalmi közegre van szükség, ahol a kollégák el merik mondani a véleményüket. És ami még fontos: a figyelem kultúrája, ahol mindenki meghallgatja a másikat és a külső érintetteket egyaránt, nem csak a magáét fújja.

3. Kigyomlálják, aki nem oda való. A legkártékonyabb gyom a fű alatt panaszkodó-jajjveszékelő ember. Aki nem áll fel a megbeszéléseken és veti fel a problémákat, hanem a hangulatot mérgezi a folyosón.

4. Keményen dolgoznak. Igen, kicsi az esély rá, hogy a tipikus 9-17-ig munkavégzés és a szenvedély kultúrája összeegyeztethető legyen. Persze ez nem jelenti azt, hogy munkaalkoholistává kellene válni, de a szenvedéllyel a lelkünket is odaadjuk kicsit, nem csak a két kezünket.

5. Ambíciózusak. A lécet magasra teszik. És többnyire át is ugorják előbb-utóbb. Aki nem tűz ki kihívást jelentő célokat, valószínűleg középszintű teljesítményt fog csak elérni, vagy még azt se.

6. Igyekeznek vegyes csapatot építeni. Sok egyforma ember nem lesz túl kreatív. A különbségek generálják azt az energiát, ami a vállalkozásokhoz elengedhetetlen.

7. Olyan munkakörnyezetet alakítanak ki, ahol van lehetőség az emberek közötti interakcióra. A különböző szakterületek dolgozói számára van mód egymással találkozni, beszélgetni, akár a munkavégzés helyén, akár a közösségi terekben. Itt szeretném én azzal kiegészíteni, hogy emellett arra is van szükség, hogy a koncentrálást és elmélyülést igénylő feladatokat lehessen figyelemelterelő tényezőktől mentes helyszínen végezni.

8. Hosszú távon gondolkodnak, nem csak a havi vagy negyedéves célokra fókuszálnak. A szenvedély-kultúra fontos eleme, hogy évekre előretekintsenek.

A te vezetői működésed mennyire támogatja a szenvedély-kultúra létrejöttét?


• • 


Töltsd le ingyenesen vezetéssel kapcsolatos e-könyveimet a Tudatos Vezetés blog főmenüjéből! Itt az első, a második, a harmadik, és a bonus track, a "menedzsment haiku" gyűjtemény. Dr. Dobay Róbert kollégám innen letölthető e-könyvében a veszélyes féligazságokról, "bevált" HR gyakorlatokról rántja le a leplet. Írtam továbbá szabadon elérhető e-könyvet saját életünk tudatosabb irányításáról és az élvezetesebb és eredményesebb tanításról, azokat is figyelmedbe ajánlom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.