2013. április 15., hétfő

Hírek nélkül boldogabb leszel - 10 ok, hogy ne hallgasd többet

"A hírek egészségtelenek. Félelmet és agressziót keltenek, visszavetik a kreativitást és a gondolkodási képességeket. Mi a megoldás? Hagyj fel a fogyasztásukkal!" - tanácsolja Rolf Dobelli a The Guardian honlapján. A szerző 10 okot szedett össze arra, hogy miért cselekedjünk így. Az ételek terén már sokkal tudatosabbak az emberek, hogy miként mérgeznek bennünket, a hírekkel kapcsolatban viszont kevésbé ismerik ugyanezt.

Félrevezetnek bennünket - Egyrészt nem az eseményre, hanem a benne résztvevő emberre fókuszálnak. A dráma és nem a probléma van a középpontban. A figyelmünk így nem a tényleg fontos és széles rétegeket érintő dolgokra terelődik. "A terrorizmus túlértékelődik, a krónikus stressz alul. A Lehman Brothers túl, a pénzügyi felelőtlenség alul. Az úrhajós túl, a kórházi nővérek alul."


Irrelevánsak - Dobelli megkérdez bennünket: az elmúlt egy évben befogadott kb. 10 ezer hírből hányra emlékszel, ami segített jobb döntést hozni az életedben vagy a munkádban? A hírek többségére nincs szükségünk.

Nincs magyarázó erejük - A hírek az események felületét kapargatják, nem segítenek a mélyebb megértésben. Sőt, minél több apró hírt fogadunk be, annál kevésbé látjuk az összképet.

Mérzegőek - Folyamatosan ingerlik a limbikus rendszerünket. Több glucocorticoid termelődik a pánikra okot adó történetek hatására, ami rontja az emésztést, gátolja a növekedési hormonokat és nyitottabbá tesz a fertőzésekre. További mellékhatás lehet a félelem, az agresszió, a csőlátás és az érzéketlenebbé válás.

Növelik a kognitív hibák lehetőségét - Az ember hajlamos az új információkat úgy értelmezni, hogy a korábbi meggyőződései ne változzanak. Ez túlzott magabiztossághoz, ésszerűtlen kockázatvállaláshoz és a lehetőségek félreértelmezéséhez vezethet. Az is jellemző, hogy egyszerű magyarázatokat konstruálunk a történésekhez, még akkor is, hogyha azok a valóságtól távol állnak.

Gátolják a gondolkodást - A gondolkodáshoz megszakítás nélküli időre és koncentrált figyelemre van szükség. A hírek folyamatosan félbeszakítanak.

Olyan, mint a drogok - Kíváncsiak vagyunk a történetek következő epizódjaira, fejleményeire. Ezáltal rengeteg ügy darabkái foglalják le figyelmünket párhuzamosan. Majd újra és újra vissza kell térnünk egy következő dózisért.

Pazarolják az időnket - ha csak kétszer megnézzük az interneten a híreket naponta, este pedig valamelyik híradót, már akkor is hetente egy fél napot elfogyasztunk e célból. Vajon lehetne-e jobban befektetni azt az időt?

Passzívvá tesznek bennünket - A hírek többsége olyan eseményekről, történésekről szól amit nem tudunk befolyásolni. Mindez tanult tehetetlenséghez vezet, és hajlamosabbak leszünk egy pesszimistább, érzéketlenebb, szarkasztikusabb és fatalistább világlátásra.

Kiölik a kreativitást - A már ismert dolgok korlátozzák kreativitásunkat. Az agyunknak sokféle eltérő dologgal kell találkoznia, hogy új kapcsolatokat hozzon létre gondolatainkban. A szerző szerint kreatív ismerősei közül egyik sem egy nagy hírfogyasztó.

Dobelli azt mondja, hogy természetesen szükség van a társadalomban újságírásra, de nem lebutított, egyszerűsítő hírekre, hanem feltáró jellegű cikkekre, képi híradásokra.

Voltak, vannak időszakaim, amikor nekem is sikerül szinte teljesen leszoknom a hírfogyasztásról, de összességében mindenképp jóval kevesebbet nézek, hallgatok híreket, mint korábban. Saját tapasztalatom igazolja, hogy amikor nem tudom megállni és nagyobb mennyiségben fogyasztom őket, utólag megbánom. Sokkal jobban járok akkor, amikor mondjuk a Facebook-on vagy a LinkedIn-en valaki általam ismert személy megosztása alapján olvasok el egy-egy cikket. A közösségi szűrés jól működik, és így rengeteg olyan olvasmányhoz, videóhoz jutok hozzá, amit amúgy nem vennék észre a nagy információzuhatagban. A mai téma is innen jött. Egyébként pedig ott az internet: ha szükségünk van valamilyen témában tájékozódni, ami esetleg a hírekben szerepelt korábban és elmulasztottuk, pillanatok alatt megtaláljuk. Az is eszembe jutott, hogy nem is olyan rég, mondjuk 60 éve, amikor még tévé se nagyon volt, az emberek legfeljebb naponta egyszer, vagy inkább hetente értesültek a környezetükben történtekről. Nem hiszem, hogy óriási dolgokról maradtak volna le a két tájékozódási időpont között. Persze van néhány munkakör, ahol naprakésznek kell lenni bizonyos hazai vagy világszintű történésekkel kapcsolatban, de szerintem a munkák többsége nem ilyen.

Az én véleményem egyébként az, hogy valószínűleg ésszerű középutas megoldás lehet, ha drasztikusan lecsökkenti az ember a hírfogyasztást, de nem feltétlenül vágja el magát teljesen a világtól.

5 megjegyzés:

  1. Hogy tud az ember megfelelő szűrőt használni? Milyen a megfelelő szűrő?

    Nekünk nincs Tv-nk, de a neten simán el tudom tölteni azt az időt "olvasgatással", információ gyűjtéssel, amit ott ülve töltenék...

    VálaszTörlés
  2. Nem tudom, van-e megfelelő szűrő, gondolom mindenkinek magának érdemes kikísérletezni. Én például a neten olyan emberek közösségi médiás megosztásait használom szűrőnek, akiket tisztelek, és akik részéről nem tapasztalok elfogultságot. Illetve olyan szűrőt használok, hogy az autóban majdnem bekapcsolom a híreket, és aztán helyette beteszek egy CD-t :-). Vagy olyat, hogy egyáltalán nem nézem meg a híradót a tévében.

    VálaszTörlés
  3. De ha mindenki arra számít hogy a masik megosztasat olvassa csak el akkor senki nem fog olvasni semmit :)

    VálaszTörlés
  4. Sőt! :-) Már várom azt a hozzászólást, hogy ha senki se olvas semmit, akkor a nulla igényre válaszul nem lesz többé híradás se, és akkor senki se fog értesülni semmiről! :-)

    De ez nem fog bekövetkezni, így azok fognak jobban járni, akik abba az ezrelékbe tartoznak, akik nem követik a híreket...

    VálaszTörlés
  5. Szívemből íródott a cikk! Az informálódás csatornáit "szűrni" úgy szoktam, hogy az általam érintett területek célforrásait felkutatom, és azt elolvasom (akár interneten, akár fizikális könyvek formájában), így csak olyan infóhoz jutok, ami ténylegesen érint, és lehetőleg olyan forrásból származnak, ami TÉNYKÖZLŐ "jellegű". :P

    Természetesen van az a helyzet, amikor olyan dolgok is hatással vannak ránk, ami után nem informálódunk eleget, és csak későn vesszük észre, de az ilyen esetek szerencsére ritkán fordulnak elő, így a tanulságtartalma miatt hamar megismételhetetlenné válik az ilyen helyzet. (legalábbis abban a témában, amivel abban a pillanatban (nem) foglalkoztunk.)

    (szerintem! :) )

    VálaszTörlés