A rajztanfolyam hatásai egy év távlatából

Aki rendszeresen olvassa a blogomat, talán emlékszik, hogy egy évvel ezelőtt részt vettem egy négynapos rajztanfolyamon. Nem azért, mert rajzolni akartam volna (nem is húztam egy vonalat se egészen tavaly Karácsonyig), hanem azért, mert Daniel Pink: A megújult elme c. könyvében találtam ezt az ötletet a sok között, mint általános kreativitásfejlesztő módszert. Aztán az ünnepek alatt nagy ráérésemben lerajzoltam két gyermekemet és egy kávéfőzőt, amiből kiderült, hogy nem felejtettem el a tanultakat. Persze gyakorlás híján jobb se lettem.

Woody Allan szerint a siker 80%-ban azon múlik, hogy egyáltalán megjelenünk a helyszínen. A kreativitásra is igaz, hogy alkotni akkor tudunk akármit is, ha nekiállunk. Már ebben a tekintetben hasznosnak bizonyult a rajztanfolyam. Ha valami új típusú, ismeretlen feladattal szembesülök, mindig eszembe jut a rajzolás. Az is onnan indul, hogy megállapítom: ezt képtelen lennék lerajzolni. Aztán mégiscsak nekiállok az új munkának. Először is elkezdem jó alaposan megfigyelni a helyzetet, felvázolom a feladat külső kontúrjait, majd a belsőket. Ha kell, visszaradírozom és újra próbálkozok. Ha ez megvan, további alapos odafigyelés segítségével elkezdek foglalkozni a részletekkel. Megfigyelem a fényeket és árnyékokat, tehát az apróságokat, majd szépen elkezdem megvalósítani. Ha szükséges, ismét visszatörlök, újratervezek. Aztán a végén messzebbről rátekintek az eredményre, elvégzem a finomításokat, visszajelzéseket kérek másoktól, és azokat is beépítem. Ez a megközelítés sokat segít, bármilyen feladatról is legyen szó.

A másik hatása a tanfolyamnak a látásmód megváltozása. Nem az a titka a módszernek, hogy pár nap alatt kikupálják a kezedet, hanem az, hogy megtanulod másképp szemlélni a világ dolgait. Észreveszel olyanokat, amire eddig egyáltalán nem figyeltél. Látod a dolgok széleit, arányait, feltűnnek a fények és az árnyékok. Részletgazdagabb lesz számodra a világ, ami több kaput nyit arra, ami például a kreatív problémamegoldás lényege, hogy összekapcsolj dolgokat, vagy új módon kombinálj össze elemeket.

Harmadik tényezőként azt tapasztaltam, hogy bátrabban nyúlok a tartalomgyártás mellett formai kérdésekhez. Próbálkozok látványosabb prezentációkat, mutatósabb nyomtatott anyagokat készíteni, és az utóbbi időben elkezdtem kísérletezni a videóval is, saját zenei aláfestéssel. Persze ezek mind messze elmaradnak attól a színvonaltól, amit egy grafikus, egy filmes vagy egy zenész készítene, de a visszajelzések beépítésével és a gyakorlatszerzéssel ezek is majd egyre jobbak lesznek. A képi és zenei alkotómunka pedig, ahogy tudjuk, kikapcsolódásnak is jó, és meg is termékenyíti munkával kapcsolatos gondolkodásunkat.

Tehát egy év távlatából is ajánlom mindenkinek, érdemes két munkanapot és egy hétvégét erre szánni. Én már jelentkeztem a folytatásra is: színes tanfolyam lesz májusban, amit nagyon várok. A színek gondolom ismét egy új világot nyitnak majd meg számomra.