Haladtunk-e előre 95 év alatt a menedzsmentben?

Henri Fayol 1916-ban publikálta vezetéselméleti elképzeléseit Administration Industrielle et Générale címmel. Több mint 30 évig ügyvezetett egy 1000+ fős francia bányavállalatot, és az itt szerzett tapasztalatokból merítette tudományát.

A menedzsment hat funkcióját és tizennégy alapelvét fogalmazta meg. A funkciók a következők: előrejelzés, tervezés, szervezés, irányítás, koordinálás és ellenőrzés. Ismerős valamelyik? Sok szakkönyv jelenleg is ezeket sorolja fel. (Aztán van például Mintzberg, aki végigkísért egy adag vezetőt a mindennapjaiban, és szerinte egyáltalán nem ezeket csinálják.)

Alapelvei között szerepel a munkamegosztás: a specializáció növeli a hatékonyságot. A vezetőnek legyen autoritása, utasítási joga. A dolgozóknak be kell tartani a szervezeti szabályokat, szükséges a fegyelem. Minden munkatársat csak egy főnök utasítson. A célokat egy irányba kell állítani. Az egyéni érdekeket alá kell rendelni a csapat/vállalati érdekeknek. Az embereket fair módon fizessük meg. Fontos megtalálni az egyensúlyt a döntéshozatal centralizálása és delegálása között, szituációtól függően. A kommunikációnak a szolgálati útnak megfelelően kell történnie, kivéve, ha sürgős az információátadás, de ekkor is tájékoztatni kell minden érintettet. Rendet kell tartani a munkahelyen. A vezetők tisztességesek legyenek és normálisan viselkedjenek a beosztottakkal. A nagy fluktuáció nem hatékony, törekedni kell a munkavállalói kör stabilitására. Ha hagyjuk az embereket kezdeményezni, akkor jobban fognak teljesíteni. A csapatszellem erősítésével növekedni fog a harmónia és az egységesség a szervezetben.

A felsoroltak felvetnek néhány érdekes kérdést. Ha ezeket már közel 100 éve tudjuk, miért nem cselekszünk így? Vagy meghaladta az idő a fayoli alapelvek valamelyikét? Ténylegesen előrébb vagyunk-e most a hatékony vezetéssel kapcsolatos ismereteinkben?

A későbbi vezetési slágertémák között bizony sok az átfedés a fentiekkel: csapatépítés, megtartás, bevonás, empowerment, a vezető viselkedése, mint motivációs tényező, 5S, Herzberg higiéniás tényezői, goal alignment, specializáció. Ami eltérő, hogy a mátrix és/vagy a projektszervezetekben több főnöke is van az embernek. Valamint az, hogy az egyéni érdek alárendelése a magasabb rendű céloknak legfeljebb a szavak szintjén jelenik meg, a való életben kevésbé gyakori.