A vállalaton belüli kapcsolatépítés hat szabálya

Amikor kapcsolatépítésről, networkingről beszélünk, gyakran csak a szervezetek közötti szintérre gondolunk, pedig a saját cégünkön belül is legalább ennyire fontos, hogy időt és energiát szenteljünk a témának, állítja Sarah Green a hbr.org-on látható prezentációjában, melyet Morten Hansen Collaboration című könyve alapján készített.

1. Kifelé és ne befelé építkezzünk. Az együttműködő kapcsolatépítés alapvetően olyan kollégák megismeréséről szól, akikkel nem dolgozunk nap mint nap együtt. Érdemes egyensúlyban tartani a kapcsolatmélyítést a már jól ismert munkatársakkal, valamint a hálózatunk szélesítését.

2. A változatosság a fontos, nem a hálózat mérete. Azzal megyünk a legtöbbre, ha olyanokkal ismerkedünk meg, akiknek a nézőpontja és készségei eltérnek a sajátunktól.

3. Bár meglepőnek tűnket, „gyenge kapcsolatokat” igyekezzünk kiépíteni, mert általában nem a legközelebbi kapcsolatainktól várhatunk szerteágazó kérdéseinkre, problémáinkra megoldást. A hálózatkutatással kapcsolatos olvasmányaim ezt mindenképp alátámasztják. A hálózatok stabilitását a „gyenge kapcsolatok” biztosítják.

4. Ne az ismerős arcokra, hanem a hálózati középpontokra fókuszáljunk. Azaz igyekezzünk megismerkedni olyan kollégákkal, akiknek széles kapcsolati bázisuk van.

5. Kérjük meg a főnökünket, vagy más közös ismerőst, hogy segítsen a távoli kapcsolatfelvételben, különösen, ha valamilyen közös cél érdekében kezdeményezzük azt. Az ajánlás, közvetítés általában erősíti a bizalmat.

6. Kezdeményezzünk szakmai területeken átívelő csapatépítő alkalmakat, ha vannak közös projektek. Nem feltétlenül kell formális tréningre gondolni, a kötetlen találkozók is sokat segítenek.

A fentiek alapján érdemes átgondolni, hogy állunk a szervezeten belüli kapcsolatainkkal. Személyes tapasztalatom is visszaigazolja, hogy a feladatokban, problémákban sokkal könnyebb előrelépni, ha ismeretségi körünkben van kit felhívni. Ahogy az angol mondás jól megfogalmazza: „problem shared, problem solved”.