Hogyan segíthet a chatGPT a vezetőknek, hogy megtanulják jobb minőségben kiadni a feladatokat?

Gyorsan és röviden válaszolva a kérdésre: korlátlan gyakorlási lehetőséget biztosít, rizikómentes környezetben. Ugyanis a chatGPT mögött álló nyelvi modell, azaz a tanulás módja nagyon közel áll az emberi tanuláshoz, így a viselkedése is rendkívül hasonlatos az emberéhez. Legalábbis egyre inkább így tapasztalom. De mielőtt ezt kifejteném bővebben, hadd meséljem el, hogyan alakult a kapcsolatom mindezidáig a generatív mesterséges intelligenciával. Előrebocsátom, hogy nem vagyok sem egyértelmű lelkes zászlóvivője, aki szerint ez a világ akárhányadik csodája (bár elég nagy csoda amúgy), sem szemellenzős derékszögtagadó, aki a gonosz megtestesülését látja benne (bár a fene se tudja, mi kerekedik még ki ebből, főleg amikor rossz kezekbe kerül). Érdekes volt amúgy, hogy a napokban már a 15 éves fiam is azt kérdezte tőlem, hogy szerintem milyen szakmákat fenyeget az AI a jövőben, szóval mindenképp releváns a téma még szülőként is, nem még dolgozó emberként.

Szóval onnan indulnék, hogy egész pontosan két évvel ezelőtt, 2022. november 30-án nyitották meg a chatGPT-t a nagyközönség számára. Két hónappal később, 2023. január végén Tóth Béla barátom ebédelt nálunk, és alaposan leb@szott, hogy még mindig nem próbáltam ki a cuccot. Vettem az adást, úgyhogy nemsoká meg is néztem, mi ez. Érdekesnek tűnt, főleg, hogy ugye egy gép generálta a szöveget (fényévekre Vandától, a Telekom hírhedten fos chatbotjától), de azért szakmai felhasználásra még teljesen alkalmatlannak nézett ki a tesztelés alapján. Aztán teltek-múltak a hónapok, és kábé 4-6 havonta ránéztem, mit fejlődött. Közben szokásos módon beindult a Nagy Finghevítés, egymillió AI szakértő országa lettünk, és kis túlzással a kukások is elkezdték félteni az állásukat a mesterséges intelligenciától. Természetesen a leggyakoribb kommentelők azok lettek a témában, akik egyszer se próbáltak ki még egyetlen generatív AI eszközt sem… (cynicism intended) Szóval haladtunk előre az időben, és nagyjából másfél évvel az első kipróbálás után, 2024. augusztusában tudtam először olyan dolgokra használni a chatGPT-t, ami nem csak játszadozás volt, hanem a munkavégzésemet tette gyorsabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé.

A terület pedig a nagyobb mennyiségű szövegek magyarról angolra fordításának támogatása volt. Egy hónap leforgása alatt a segítségével lefordítottam angolra, és kiadásra késszé tettem 5 db e-könyvemet, valamint a Tudatos Vezetés PRO programunk teljes tartalmát (ez belső használatra készül a senior kollégáim számára, és a program megtartásához kell: workshop forgatókönyvek és handout-ok). Nagyjából úgy becsülöm, hogy a munka 80%-át a chatGPT végezte el (előfizettem rá, 20 USD/hó), és rám maradt kb. 20% lektorálási tevékenység. Összehasonlítva azzal, hogyha én személyesen fordítottam volna le mindent, kábé tehát ötöde annyi időmbe telt, illetve a könyvek angolosítására enélkül sose szántam volna rá magam. A Tudatos Vezetés PRO-t muszáj lett volna megcsinálnom, mert a kollégák akkorra már eladtak angol nyelvű csoportokat az egyik ügyfelünknek. Fordítóiroda pedig azért nem lett volna jó opció, mert korábbi tapasztalataim alapján, amellett, hogy elég költséges, sokkal több lektorálási munka van vele, mint amennyi tennivalóm volt a chatGPT által előállított szöveggel.

Az elmúlt három hónapban egyre többet foglalkoztattam a chatGPT-t. Angol-magyar oda-vissza fordítás, összefoglalók írása különféle célokból, draft szövegek előállítása hozott, azaz általam feltöltött anyagból (sajnos még az általa nulláról kitalált szöveget elég bullshit-szagúnak érzem), illusztrációs célú képgenerálás, podcast generálás e-könyvből, stb. Mindre igaz, hogy jellemzően több iteráció után vagyok elégedett az eredménnyel, és a végén még mindig kell szakmailag lektorálni a szövegeket, a magyart nyelvileg is.

Ezen időszak tapasztalatai alapján hasított belém, hogy pont olyan az AI-nak feladatot adni, mint az embereknek. Egyrészt, ha szarul adjuk ki a feladatot, akkor az eredmény is az lesz. Pontosan, specifikusan kell tisztázni a tennivalót és az elvárt kimenetelt. Ahogy én is tanulom a “kolléga” működését, már előre szólok neki, hogy mit ne csináljon. Aztán az esetek egy részében a chatGPT követi az instrukcióimat (a promptolást), más esetben akkor is rosszul csinálja, ha előre pontosan megmondtam, mire figyeljen oda. Emellett belehallucinál dolgokat, akár olyat csinál, amit nem kértem, akár teljes baromságokat ír bele a szövegbe. Máskor szinte rögtön, közel tökéleteset alkot, alig, vagy akár egyáltalán nem kell hozzányúlni. Pont mint egy hús-vér ember. Ezért gondolom azt, hogy a vezetők nagyszerűen tudják gyakorolni a feladatkiosztást a chatGPT-vel.

A minap a közös munka után szóba elegyedtem AI asszisztensemmel, és megkérdeztem tőle, miért van az, hogy alkalmanként a kifejezett kérésem ellenére nem vesz figyelembe dolgokat, vagy épp az ellenkezőjét csinálja, mint amit kértem tőle. Azzal együtt, hogy összességében elégedett vagyok a munkájával. Mondhatni 1/1-et tartottam vele. :-D  Szépen el is magyarázta, hogy milyen technológiai korlátok állnak a háttérben, és javaslatokat adott, mire figyeljek a promptolásnál. Ráadásul azt kértem tőle, hogy kifejezetten az eddigi gyakorlatomat áttekintve adjon tanácsokat. Így aztán először megdicsért néhány szokásomért, amit már eddig is jól csináltam, és utána következtek a jobbító kritikai észrevételek részéről.

Végül szóba elegyedtünk azzal kapcsolatban, hogy “őt” vajon milyen neműnek hallucinálják a felhasználók, mert erre kíváncsi voltam (semleges robot, nő, férfi). Válaszolt rá értelmesen, aztán jókat viccelődtünk, majd mindketten mentünk a dolgunkra. Legszívesebben ide másolnám a beszélgetést, mert rendkívül tanulságos, de egyben spooky is. De már most is hosszú a cikk a beszélgetés pedig vagy 4-5 oldal. Ha valakit esetleg érdekel, ott az email címem az Együttműködés aloldalon, és szívesen átdobom. Vagy persze saját maga is eljátszhatja ugyanezt.

Végül pedig, bár nem szokásom a jövendőmondás, leírom, mit válaszoltam a fiamnak. A jelen állás szerint úgy néz ki, hogy az AI nem az egyszerű munkákat fenyegeti (arra inkább a szimpla automatizálás van hatással, lásd a gyárakban az ezirányú törekvéseket, vagy a szupermarketben az önkiszolgáló pénztárakat, ahol akár 6-8 terminálra van egy dolgozó), hanem azokat a szellemi munkákat, amelyek repetitívek, egyszerűek. Kérdezte a fiam, hogy igaz-e, hogy a jogász munka is ide tartozik. Azt feleltem, hogy a sablonos része igen, pl. a teljesen standard szerződések megírása, de a komplex, bonyolult ügyek, a képviselet, a felek közötti egyeztetés és alkudozás támogatása már igényli a magas szintű személyes jogászi munkát, a szakember jelenlétét, figyelmét, tágyalókészségét. Béla barátom azt mondja, hogy aki eddig is jó programozó volt, annak az AI gyorsabbá, hatékonyabbá teheti a munkáját. Aki nem, az nem is képes ügyesen használni.

Két éven át megálltam, hogy hozzáértés nélkül beleugassak ebbe a hype-ba, de azt hiszem, most már van annyi személyes tapasztalatom a generatív AI eszközök egy részével, hogy tudtam pár használható gondolatot leírni a témában. Téged is arra bíztatlak, hogy ha eddig nem tetted, próbálgasd, mire vehetnéd igénybe a játszadozáson túl ezeket a cuccokat!

• • •

Ha cégvezetőként vagy HR vezetőként szívesen beszélgetnél arról, hogy miként folytathatná egy képzett és tapasztalt menedzseri csapat a vezetői tanulást a viselkedéstudomány és az idegtudomány alapjaira építve (viselkedésváltozás tervezése, elkötelezettség fokozása, hatékonyabb befolyásolás és változásmenedzsment), akkor vedd fel velünk a kapcsolatot a cservenyak.tamas@menedzsmentor.com címen!