Ferenc pápa 2014 karácsonyán megszólította egyházának vezetőit és felhívta a figyelmüket a vezetés tizenöt betegségére, legalábbis erről számolt be Gary Hamel, a menedzsment innováció nagyágyúja a Harvard Business Review-ban tavaly tavasszal, lefordítva és az üzleti világ számára fogyaszthatóvá téve az eredeti szöveget. Itt most tényleg a lepárlás lepárlását teszem csak közzé, a HBR cikk végére biggyesztett önértékelő kérdéseket. A tizenöt vezetői “betegség” egyébként valóban általánosan értelmezhető, bárki elkaphatja, aki vezetői szerepbe kerül.
Hamel azt javasolja, hogy nézzünk őszintén bele a tükörbe és kérdezzük meg magunkat, mennyire igazak ránk az alábbi állítások.
- érzed magad magasabb rendűnek a beosztottaidhoz képest?
- borult fel a munkád és az életed más területeinek egyensúlya?
- jellemez a technokrata kőszívűség az igaz emberség helyett?
- támaszkodsz túlzottan a tervezésre, kevés teret adva az intuíciónak és az improvizálásnak?
- hanyagolod a szervezeti silók lebontását és hidak építését a területek között?
- felejted el a hála kifejezését a mentoraidnak és más segítőidnek?
- gyúrsz túlzott mértékben a juttatásaidra és egyéb vezetői privilégiumokra?
- távolodtál el az ügyfelektől és az első vonalban dolgozóktól?
- mész bele mások befeketítésébe, pletykák terjesztésébe?
- vagy szervilis és alkalmazkodó a feletteseid irányában?
- helyezed a saját sikerességedet másoké elé?
- mulasztod el, hogy örömteli és vidám munkakörnyezetet teremts a kollégáid számára?
- hajlik magad felé a kezed, amikor a jutalmazás kérdése felmerül?
- támogatod a saját klikkedet a teljes közösség helyett?
- érzékeli vajon a környezeted egocentrikusnak a viselkedésed?
Hamel azt is tanácsolja, hogy kérjünk a kollégáink bevonásával második és harmadik véleményt, ahogy ezt érdemes megtenni más egészségügyi problémák esetében is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.