2017. március 16., csütörtök

Hogyan találhatunk értelmet a mindennapi mókuskerékben?

Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy belássuk: az emberek szívesen ügyködnek olyan dolgokon, aminek értelmét látják, míg az általuk eszement baromságnak tartott, vagy egyszerűen csak unalmas/lényegtelen tevékenységektől a falnak mennek. “Értelem” alatt valami többre gondolnak, mint az, hogy megkapják érte a havi fizetést. Felettébb izgalmas továbbá, hogy bármiféle javadalmazás nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznak az emberek, ha megérinti őket az adott cél. A földlakók többsége biztosan nagyobb lelkesedéssel épít iskolát vagy templomot, mint cipel cementes zsákokat.


Az EY Beacon Institute és a Harvard egyik kutató részlege feltett egy rakás kérdést közel ötszáz felső vezetőnek a magasabb szintű szervezeti célokkal (purpose) kapcsolatban. 80-90% értett egyet azokkal az állításokkal, amelyek az ilyen célok fontosságára és a különféle eredménymutatókra gyakorolt pozitív hatásukra vonatkoztak. Azokkal az állításokkal azonban már csak a válaszadók 35-50%-a tudott egyetérteni, amelyek a saját cégük gyakorlatát firtatták az értelmes, közös célok megfogalmazásával és a napi működésbe ültetésével kapcsolatban. Nehéz a hétköznapi feladatokhoz jól hozzákapcsolni, hogy milyen magasabb rendű célt szolgálnak, pedig igen hasznos üzemanyagot szolgáltatna a végrehajtáshoz.

A kutatásról beszámoló cikkben található két kérdés, amit feltehetünk magunknak a mindennapi feladatainkra vonatkozóan, hogy tudatosan rákapcsolódhassunk a tevékenységünk értelmére, emelve a motivációs szintünket:

  • Ki más fog rajtam kívül ennek a feladatnak az elvégzéséből profitálni és hogyan?
  • Ha jól megcsinálom, az melyik magasabb szintű célomat vagy alapértékemet fogja támogatni?

Ami nagyon érdekes, hogy nem a különféle tevékenységeknek vagy egy abszolút értelem-értéke, hanem az számít, hogy mi magunk milyen mértékben találunk benne értelmet. Az egyik embernek igen lényeges, hogy rend legyen körülötte, ezért szívesen fektet energiát az elpakolásba. Mások ugyanezt totális időpocséklásnak tartják. Gyakorlatilag szinte bármilyen tevékenységgel kapcsolatban értelmezhető a két véglet. Megfigyeltem már magamon is, hogy lényegesen kevésbé motivál, ha arra gondolok, hogy az adott napon munkát végzek vagy pénzt keresek, mint az, hogy segítek a programrésztvevőknek a fejlődésben. A viselkedéstudományi kutatások számos területen igazolták, hogy gyakran elegendő az embereknek az emlékezetébe idézni a számukra fontos értékeket vagy célokat, és az önmagában képes a hozzáállást vagy a döntéseket a kívánatos irányba befolyásolni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.