Versenyhelyzetben, nagy tét esetén is lehet korrektnek maradni

Mióta a fiam egyre komolyabban tolja a kézilabdát, magam is még közelebbről követem ezt a sportágat. Épp most zajlik a 2025-ös férfi vébé, ahol egy felettébb figyelemreméltó esemény történt az egyik meccs során. A sajtó így számolt be róla: “20 perc volt hátra a férfi kézilabda-világbajnokság F-csoportjában játszott svéd–spanyol meccsből, amikor a 20–14-re vezető skandináv csapat heteshez jutott, ám Hampus Wanne lövését Gonzalo Pérez de Vargas kivédte. A meccset vezető bírópáros egyik tagja úgy látta, hogy Wanne fejbe dobta a spanyol kapust, ezért piros lapot mutatott fel Wannénak, ám Pérez de Vargas közbelépett. A kapus egyből jelezte a játékvezetőnek, hogy a labda a karját találta el, és onnan pattant a fejére, úgyhogy a bíró visszavonta a piros lapot, így Wanne folytathatta a meccset.” „Inkább hű vagyok önmagamhoz, mint hogy rossz legyen a lelkiismeretem” – nyilatkozta a kapus. Annak ellenére, hogy igazi élsportról van szó, ráadásul csapatsportról, ahol minden döntés a társakra is nagy hatással van, továbbá világbajnokságról, nagy téttel. Bőven volt még lehetőség a mérkőzés megfordítására 20 perccel a vége előtt, azaz nem volt minden mindegy, mégis a sportszerűség mellett döntött a játékos. Egyébként klubcsapatszinten se szarral gurigázó kézilabdázóról van szó: az elmúlt 16 évet a Barcelonában töltötte, számos egyéb trófeája mellett ötszörös BL győztes, és mostanában igazol át a THW Kiel-hez a Bundesligába. Ebben a videóban meg is lehet nézni az esetet. (A kép forrása: International Handball Federation)

Gonzalo Pérez de Vargas viselkedése messze nem evidens, és nem is mondható általánosan jellemzőnek. Főleg akkor nem, amikor tétje van a dolognak, és nem elméletben gondolkodnak az emberek etikai kérdésekről. Ez a sztori juttatta eszembe, hogy írhatnék egy cikket a kapcsolódó viselkedéstudományi okosságokból felvillantva két érdekességet. Nézzük a elsőt! Dan Ariely The (Honest) Truth About Dishonesty című könyvében, kutatásai alapján azt állítja, hogy mindenki csal egy kicsit, de csak annyira, hogy még megőrizze önmaga előtt az őszinteség látszatát. Kísérletei szerint az emberek többsége nem követ el nagy csalásokat, hanem inkább kis mértékben tér el az etikai normáktól, például a diplomamunkájában egy kicsit felnagyítja az eredményeit, vagy egy munkahelyi beszámolóban kissé szépíti a számokat. Ennek oka az, hogy egyensúlyozunk két belső motiváció között: egyrészt szeretnénk tisztességes embereknek látni magunkat, másrészt azonban szeretnénk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek előnyt biztosítanak nekünk. Ez a „kicsi csalás” szinte észrevétlenül történik, mivel az emberek racionalizálják a viselkedésüket (például azt mondják, hogy „mindenki ezt csinálja” vagy „ez nem is olyan nagy ügy”).

Egy kapcsolódó kognitív torzítás az úgynevezett morális távolság vagy önérdekű torzítás (self-serving bias), amely szerint az emberek eltérő etikai mércét alkalmaznak saját magukra és másokra. Ez azt jelenti, hogy ha egy másik ember követ el egy etikátlan cselekedetet, azt jellemhibának vagy szándékos csalásnak tulajdonítjuk, míg ha mi magunk teszünk valami hasonlót, azt külső körülményekkel vagy „kivételes helyzettel” magyarázzuk. Például ha valaki egy kis pluszpénzt vesz fel az utazási költségtérítés-elszámolás során, azt úgy értelmezheti, hogy „megérdemeltem, mert amúgy se napi 8 órát dolgoztam az üzleti út során”, míg ha egy kollégáról derül ki ugyanez, azt tisztességtelennek és etikátlannak tartja. Ez a torzítás hozzájárul ahhoz, hogy az emberek igazolni tudják a saját kis csalásaikat, miközben mások viselkedését szigorúbban ítélik meg.

Erősnek kell lennünk tehát, ha etikusan szeretnénk eljárni, és egyáltalán nem könnyű ilyen döntéseket meghozni, adott esetben saját magunk, csapatunk, cégünk, vagy akár az egész országot képviselő válogatott érdekeivel ellentétesen. De vannak olyan emberek, akik képesek ezt megtenni, még akkor is, ha nagy a tét. Örömmel tapasztalom, hogy a gyermekeink ilyen példákat is láthatnak, nem csak azt a gondolkodásmódot szívhatják magukba a társadalmi környezetükből, hogy a cél szentesíti az eszközt, vagy hogy hatalmi pozícióban tulajdonképpen bármit meg lehet tenni, amíg kevés esélye van a lebukásnak vagy a lecsukásnak.

Iratkozz fel most a Tudatos Vezetés YouTube csatornára, hogy értesülj az ingyenes hangoskönyv megjelenésekről! Kattints ide: https://www.youtube.com/@TudatosVezetes

• • •

Ha cégvezetőként vagy HR vezetőként szívesen beszélgetnél arról, hogy miként folytathatná egy képzett és tapasztalt menedzseri csapat a vezetői tanulást a viselkedéstudomány és az idegtudomány alapjaira építve (viselkedésváltozás tervezése, elkötelezettség fokozása, hatékonyabb befolyásolás és változásmenedzsment), vagy esetleg szükségét látnád a vezetői csapatotok kohéziójának erősítését, többek között az erősség-alapú munkamegosztás segítségével, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot a cservenyak.tamas@menedzsmentor.com címen!