2018. április 3., kedd

A második legérdekesebb vezetési téma jövő héten

Vitathatatlan, hogy a jövő hetünk legtöbb embert foglalkoztató vezetéssel kapcsolatos témája az lesz, hogy a következő parlamenti ciklusban kik vezethetik majd az országunkat. Akármilyen eredmény is születik, az különböző mértékben, de befolyásolni fogja mindannyiunk életét. De lesz egy csomó minden, ami ettől függetlenül lényeges marad. Kell majd ennünk, ürítenünk, és tavaszi virágokat ültetnünk a kertbe vagy az ablakpárkányra. A gazdik sétáltatni fogják a kutyáikat, sőt, talán még munkavégzésre is akad majd némi figyelem az önfeledt örömködés vagy a világvége hangulatú bosszankodás mellett.


És persze tájékozódni és tanulni is ugyanúgy szeretnénk, függetlenül a választási eredményektől, mindenféle olyan témában, ami bennünket érdekel. 2018. április 11-én, szerdán délelőtt 9.30-kor egy Facebook élő videóban fogjuk bemutatni annak a Tudatos Vezetés kutatásnak az eredményeit, ami ismét megvizsgálta, mennyire jellemző a hazai vezetőkre (legalábbis akik kitöltötték a kérdőívünket) a széles körben kívánatosnak tartott vezetői gyakorlatok alkalmazása. Felettébb érdekelt bennünket, hogy miként változott a helyzet 2012 óta, amikor egy nagyon hasonló mintát véve ugyanezt igyekeztünk kideríteni a KPMG Akadémiával együttműködésben.

Természetesen sem öt éve, sem most nem elégedtünk meg a válaszok egyszerű eloszlásának megállapításával. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon milyen tényezőkkel van összefüggésben a tudatosabb vezetői működés. A tapasztalt vezetőkre jellemzőbb inkább, vagy épp a fiatalokra? Van-e különbség ebben a tekintetben a nemek között? A vállalat mérete és tulajdonlása számít vagy lényegtelen ebből a szempontból? Érnek-e valamit a HR-esek erőfeszítései, legyen szó fejlesztő programok biztosításáról vagy különféle visszajelző rendszerek működtetéséről (pl.: teljesítményértékelés, elégedettség-felmérés, 360)? Ha igen, akkor melyik eszköz melyik gyakorlatra hat inkább és melyikre kevésbé?

Nem csak a válaszadók saját vezetési gyakorlatait firtattuk, hanem azt is megkérdeztük tőlük, hogy a saját főnökeiktől melyik viselkedésformákat tapasztalják. Vajon a vezetők leminősítették-e a feletteseiket, magukat pedig csillogóra fényezték, ahogy ezt várná a szkeptikus olvasó? Esetleg reális képet festettek magukról is és a főnökeikről is? Ja, és ki ne hagyjak egy további izgalmas kérdést: valószínűbbé teszi-e a főnököm példamutatása azt, hogy az adott gyakorlatot én is végezzem? Ha én kapok visszajelzést, akkor én is inkább adok? Ha konkrét és mérhető célokat tűznek ki nekem, akkor ezt a gyakorlatot hajlamosabb leszek továbbörökíteni a beosztottaim felé? Vagy a másik irányt nézve: ha nem kérnek tőlem visszajelzést a feletteseim, én se fogok kérni a beosztottaimtól? Az előadásban mindezekre választ adunk.

Számunkra is lesz egy izgi újdonsága a bemutatónak: míg korábban jellemzően üzleti reggeliken adtuk elő a kutatásaink eredményeit, most úgy döntöttünk, hogy haladunk a korral, és kipróbáljuk a Facebook élő videót. Mivel még soha a büdös életben nem csináltunk ilyet, és túl sok hasonlóval nem is találkoztunk a saját szakmánkban, csak bízhatunk benne, hogy sikerül egy értékes és szórakoztató műsort fabrikálnunk az érdeklődők számára.

A kutatásról most is készítettünk egy részletes összefoglaló riportot, ami PDF-ben szabadon letölthető lesz az előadás után. Ha sikerült felkelteni az érdeklődésed, jelentkezz be az eseményre a Facebook-on (hadd tudjuk, hány kiló pogácsát nem kell rendelni), majd pedig április 11-én 9.30 előtt pár perccel látogass el a Menedzsmentor Facebook oldalára!

2 megjegyzés:

  1. Mi a véleményed a SCRUM keretrendszerben használt szerepkörök esetén (Scrum Master ill. Product Owner), ők mennyire tekinthetők ebből a szempontból vezetőnek/főnöknek? Miközben más megközelítésből pont az a cél, hogy nem ők nem főnökök (mondjuk vezetők attól még lehetnek...)
    Számomra kicsit fogalomzavar van ezen a téren.

    VálaszTörlés
  2. Sok szempontból vezetőként kell viselkedniük, főnökként viszont semmiképp.

    VálaszTörlés